A héten nem jutott időm írni, pedig folyamatosan tele volt a fejem, hiszen elég sokminden történt. Itt voltak Tiborék, jól sikerült nagyon a múlt vasárnapi grillezős buli az óceán partján, Atlanterrán, ahol végül 16-an voltunk (ebből 5 gyerek). A hely bár kissé nagyon eldugott és nem volt túl közel, de több szempontot kellett figyelembe venni a választásnál: közel legyen a kocsi (viszonylag), ne legyenek sokan, mert egyes helyeken nagy valószínűséggel ránk szóltak volna, legyen szélcsendes, gyerekeknek lehessen rohangálni úgy hogy látjuk még őket... végül szerintem minden összejött, és bár szombaton ugye esett, vasárnapra kék ég és verőfényes nyárias időben lehetett részünk. Olyannyira, hogy a gyerekek és többen bemerészkedtek a vízbe is, igaz, a fürdőruhákat részünkről sikerült itthon felejteni, ki gondolta volna alapon. Késő délután a naplemente-nézés előtt még bementünk kávézni Zahara-ba is és sikerült az eddigi legolcsóbb kávét-italt kifogni (bár gyanítom, hogy nyári főszezonban nem ennyi az annyi) úgy, hogy még jó is volt (kávé 1 EUR, narancslé 1,50 EUR). A naplementét aztán már csak kutyafuttában és rohanva értük el, nem is Trafalgar-nál, ahol terveztük, de azért ennek ellenére szép volt, mint mindig.
Hétfőn fogadóórán jártam az iskolában Patrik tanítónőjénél és jött egy tolmács is velem :-) C. elmondta, hogy minden oké a gyerekkel, de ugye még nem érti amit mondanak (ezen nem tudom miért csodálkoztak annyira) és emiatt nem csinálja amit kell. Ragaszkodik az egyetlen tanítónőhöz, aki a legtöbbet van velük és olykor mással nem hajlandó elmenni (ilyenkor hívják Lindát segítségül :-D ). Biztattak, hogy nézzen sok tévét a gyerek (nem fog, mert nem akarom), mert akkor könnyebben tanul.
Kiderült, hogy beiratkozáskor elfelejtettek nekem adni egy "csekket" amivel bármelyik könyvesboltban megkapom a könyveket Patriknak - ezt most pótolták, úgyhogy jövő héten elhozom azokat is. Az első két évben ingyenesek és megtarthatók a könyvek, a többi osztályban "kölcsönkapják" és vissza kell adni. Lindának is van már, egyedül Kitti maradt még ki a szórásból, de holnap kiderül ott is, hogy miért.
Meséltem egy kicsit a magyarországi viszonylatokról, hogy nálunk az óvodában még nem tanulnak írni-olvasni, ezért P sem tud; a többi gyerek már tud olvasni és írni állítólag, de ez engem egyáltalán nem zavar. Kifejtettem, hogy nálunk az óvoda alapvetően a játékról szól (most már ott sem mindenhol?!) és elmagyaráztam az évvesztesség kérdését is, mire egyöntetűen megjegyezték, hogy a mo-i rendszer nekik sokkal szimpatikusabb. Lehet, hogy néhányan már kezdik belátni végre, hogy semmi pluszt nem hoz, ha már 3 évesen betűket irattatnak a gyerekekkel?! Kértek még egy-két dolgot, többek között egy naptárt, amibe minden nap pecsételnek egy vigyorgó vagy egy szomorú fejet, attól függően, hogy viselkedett a ded az iskolában. Gondoltam, hogy akkor egyáltalán nem is veszek-viszek ilyet, mert szerintem demotiváló (nekem az), de végül megvettem mert igen, Verdás volt és első nap már hozott is egy mosolygós fejet büszkén :-)
Linda tanítónőjéhez holnap megyek. Valamelyik nap kiderült, hogy itt a tanárok simán telefonálhatnak órán; ezen kissé kiakadtam.
Csütörtökön beindult a készülődés a halloween-re, az iskolában sem volt már tanulás, hanem mindenféléket készítették. Linda és Patrik nem akartak beöltözni délelőtt, aztán reggel meglepve látták, hogy az iskolát elárasztják a drakulák-boszorkányok-vámpírok meg pókemberek. Este is volt még egy buli a közeli Castillo-ban, de ez kevésbé volt érdekes, mert nem sokat értettünk (pedig a jelenlévők 80%-a angolul beszélt, igazán tarthatták volna angolul is). Amúgy is furcsa volt ebben a melegben egy ilyen hidegbe illő esemény :-)
Este összejöttünk egy búcsúpartira még, elkészült a régóta várt tiramisu, eljöttek Ancsáék, mindenki itt volt, Tiborék meg hajnalban indultak hazafele. Persze megbeszéltük, hogy jövőre velük ugyanitt, mert a hetük jól sikerült minden szempontból és ezt a gyerekeiknek is látni kell ;-)
A három napos hosszú hétvégéből 2 napot pihenővel töltöttük, de azért tegnap elmentünk egyet kirándulni is, mert a mozgás is hiányzik. A wikiloc-on remek túraútvonalakat lehet letölteni illetve megnézni, úgyhogy meg is fogadtam, ha már nem futok, mert nem tud kifejlődni bennem a kellő elhatározás, akkor legalább heti 1x elmegyünk egy túrára. A választást képek is segítik, úgyhogy a következő 1 évre elegendő útvonalat sikerült már lementem a kedvencek közé :-)
Mindeközben a héten tele voltam problémás vendégekkel, akiknek semmi sem volt jó. Végül Tibor nyugtatott meg, hogy nem kell nagy ügyet keríteni, mert vannak, akik tényleg soha nem lesznek elégedettek, akármit csinál az ember. Bár a "magyaroknak" híre van a világban, ezúton nyugtatok meg mindenkit, hogy olykor más országok lakói sem különbek nálunk és hajlamosak kifordulni magukból, ha elhagyják hazájukat......
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése