2014. május 29., csütörtök

Anyja fia :-)

A suliban a gyerekek az "utolsókat" rúgják, már készülnek az év végi mulatságra, tanévzáróra, osztálykirándulások vannak. Rég nem beszéltem a tanárokkal se, úgyhogy múlt héten volt néhány kérdésem, megvártam a Christinat, aki külön foglalkozik Patrikkal spanyolból (elvonulnak kettesben a főbb órákról) és akinek a fia, a Pedro, tök jóban van Patrikkal.
Megbeszéltük a főbb kérdéseket a kirándulással kapcsolatban (2 gyerek lisztérzékeny, külön rendeltek nekik kaját, ez nekünk fontos, mert amúgy nem mer hozzányúlni semmihez, ha nem kap 100x megerősítést, hogy nyugodtan megeheti).
Aztán egyszer csak mondja a tanítónő, hogy Patrik ma kijelentette neki, hogy Ő nem fog tanulni spanyolul, mert nem spanyol :-D Szerencsére Christina vette a lapot, azt mondta, oké semmi gond, akkor angolozni fogunk :-)
Jót nevettem, mert hát én is ilyen vagyok, amihez nincs éppen kedvem, arra aztán senki nem vesz rá (na jó, felnőttként nyilván más).
Amúgy most éppen jó passzban van, nincs reggeli nyűglődés, kínlódás; nincs itthon tanulás (igen, akkor se ha fel van írva :-D, illetve előfordul, hogy Linda gyorsan megírja neki).
Nem tudom, hogy ez jó-e így, de igazából a játékok során amit együtt kitalálnak, olyan sok dolgot megtanulnak, hogy ez szerintem hosszabb távon hasznosabb és maradandóbb (én meg amúgy is nagyon liberális vagyok a tanulást illetően, ez van).
Az is igaz, hogy azért sok jó dolog - jó kísérlet is van a suliban, ami kicsit életszerűbbé teszi az anyagot; ma Lindáék lapos kőre szénnel őskori rajzokat rajzoltak például. Őt beválasztották az osztályban a legjobb rajzolók közé, és kaptak egy -egy képrészletet, amit a megadott méretben meg kell rajzolni. A képrészleteket majd összeillesztik - mint egy puzzle :-) Szörnyella de Frász amúgy sokat változott, egészen megjavult, Linda éppen ma gondolta, hogy talán át kéne Őt nevezni :-D
Még 3 hét, és vége, és megyünk haza, ennyit már fél lábon is ki lehet bírni, hangzik a biztatásom reggelente ;-)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése