2013. március 30., szombat

Itt a nyár, irány a természet!

Amíg az otthoniak a fehér nyuszihoz fehér havat is kapnak és bőszen lapátolnak, hogy közlekedni tudjanak, addig mi már itt élvezzük a napsütést és kívánkozunk ki a szabadba a 3 hónapos szobafogság után. Szerencsére amióta megérkeztünk, többnyire süt a nap, olykor beborul, és bár fúj a szél, simán lehet rövidujjúban lenni a napon. Mindenki ledobálta a téli ruhákat, előkerültek a rövidnadrágok, a rövidujjúak meg a strandpapucsok - főleg az angolok vették már egészen nyáriasra a figurát.
Tegnapelőtt délután végre eljutottunk odáig, hogy kimozduljunk legalább egy közeli partszakaszra. A választás az egyik nagyon jól karbantartott részre esett, ahol tavaly is jártunk, Guadalmansa-n, Estepona felett. A szél nagyon fújt, de hétágra sütött a nap, a gyerekek pedig újra élvezhették a tengert, a kőgyűjtést, meg a kagylókat. Sikerült is hazahoznunk néhány kg lapos követ, amire majd jól lehet festeni :-)
Péntekre kirándulós napot terveztünk, a választás Castellar de la Frontera-ra esett. Mi már jártunk ott tavaly, mikor J itt volt, de Krisztiéknek kevesebb lehetőségük van mászkálni, így ha együtt vagyunk, többet megyünk. Felpakoltuk a szokásos kajamennyiséget, és délre oda is értünk. Persze a négy gyerek közül valamelyik mindig éhes, úgyhogy először le kellett gyártani ott helyben a szendvicseket. A várban sokan voltak, pedig Castellar igazán nem egy turistás hely, mondjuk Mijas-hoz hasonlítva.Mivel tavasz van, így minden más volt, más színekben pompázott, mint ősszel. Még a cicacsaládot is megtaláltuk - a kiscicákból azonban mostanra már nagy cicák lettek :-)

Castellar-ból La Línea-ra mentünk le, hogy a fiúk is kipróbálhassák a Gibraltár mellett lévő csupa kötélből álló játszóteret. Jó sokan voltak, a gyerekek közül többen a Húsvét miatt extra kiöltözve, lakkcipőben - őszintén szólva ezt én nem nagyon szoktam érteni, hogy ilyenkor miért nem lehet valami kényelmes játszót berakni legalább és átöltözni, de hát nem gondolkodunk egyenfejjel :-)

A banda persze sosem fárad el, úgyhogy itthon a kertben folytatták még rollerversennyel, aztán amíg itt volt G és megbeszéltük a munkámmal kapcsolatos teendőket meg bevezetett a webrendszerük rejtelmeibe, addig a csapat szépen játszott az emeleten - kivételesen jó 3 órán keresztül senki nem jött, hogy éhes :-)



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése