2013. február 24., vasárnap

Ronda de nagyon finom

Na jó, nem ronda, de közel sem olyan mutatós, mint Flögié :-)
Nagyon megtetszett az egyszerűsége, meg minden van benne amit szeretünk, viszont laktató is - még paleósoknak is bátran ajánlom, aki nem a hardcore-os, tejmentes verziót űzi ;-)

Sajnos a fogyasztásáig kénytelenek vagyunk még várni kicsit, meg lehűl a hűtőben, de már kinyalakodtuk magunkat a készítés közben :-)


A mascarpone-s cuccot - a tiramisu krémjét - én szoktam külön is csinálni erdei gyümölccsel, nekem az is nagyon bejön, meg mutatós(abb). Még ebbe is el tudom képzelni, hogy felvert tejszínnel elegyítem - legközelebb ki is próbálom - de akkor már tényleg brutál tömény lesz. :-)

Best of Velence - 2007

Velence meglepetés volt J-nek és mit ne mondjak, sikerült is, mert csak a levegőben tudta meg, hogy hova megyünk :-) Arra már nem emlékeztem, hogy Wizz-zel vagy Skyeurope-pal mentünk, de szerencsére a fotók segítettek: utóbbival. A repjegy pár ezer forint volt, és bár annyit mondanom kellett a pakolás miatt, hogy repülővel megyünk, azt nem tudta, hogy hova. Az volt a nagy szerencsénk, hogy a reptéren csak Treviso volt kiírva, és még így sem ugrott be neki, hogy hol lehet. Aztán valamikor felszállás után vagy bemondták, vagy megmondtam, nem emlékszem, mindenesetre vmi spanyolos helyre tippelt magában.
A szállásunk Mestre-n volt, nagyon jó helyen, a buszmegálló néhány lépésre volt (4-es busz) és egyből bevitt a Piazzale Roma-ra. 3 teljes napunk volt és utolsó nap még délig; az elsőben végigjártuk gyalog, második napra vettük a napi jegyet a Vaporetto-ra, hogy a környező szigeteket is láthassuk, a 3. napon pedig pedig újra bolyongtunk egy sort arra, ami épp kimaradt. 
A szigetek közül Murano-t és a Lido-t választottuk - utóbbira kicsit későn értünk sajnos, bár szeptemberben ott sem volt nagy élet a hajómegálló környékét leszámítva.

Velencében buszok helyett hajóbuszok, Vaporettók járnak, de amúgy gyalogoson is teljesen bejárható maga Velence - legfeljebb tovább tart. Én nagyon élveztem a kis csatornák felett ívelő kisebb-nagyobb lépcsős hidakat. A legtöbb turista természetesen a Rialto környékén van, a lépcső pedig mindig dugig van emberekkel. Olyan nincs, hogy valaki ne lógjon bele egy fotóba.

Reggel mindig jól bereggeliztünk - én akkor már kettesben voltam Patrikkal, a 6.hónap végén -, délutánonként ebéd és vacsora között pedig mindig beültünk más-más helyre és végigpróbáltuk a minestrone-t meg a tiramisukat. A minestrone-t mindenhol teljesen másképp csinálják, így egyáltalán nem volt unalmas. A saját készítésű tiramisum azért - mások szerint is - simán versenybe kelne egy olaszéval ;-)


























Murano

 


Star Clipper













2013. február 23., szombat

Mallorca télen

Még december elején foglaltam le az egynapos BUD-Milano-BUD utat és egy kis trükknek köszönhetően sikerült kibővíteni az egy napot 3 bő napra, amiből a BCN-PMI-BCN repjegyem gyakorlatilag ingyen volt :-). Milano-ból az egész napos városnézés után repültem át Barcelona-ba kellően fáradtan, majd töltöttem egy éjszakát a reptéren és reggel indultam tovább Mallorca-ra - ugyancsak egy napra.
Előzetesen foglaltam  autót, mert úgy gondoltam, hogy azért 12 óra sok idő és beleférhet, hogy a partot végigjárjam kocsival, mégis az lenne az igazi.
A sors viszont közbeszólt. Az egész repülőút - alig 35 perc - rázós volt, a szó legszorosabb értelmében; persze kiderült, hogy Mallorca-n épp akkor nagy vihar volt, úgyhogy ezen így utólag annyira nem csodálkoztam. Leszállás után hiába próbáltam volna kimenni a terminálból a buszhoz, ömlött az eső és a pálmafákat is majdnem kicsavarta a szél. Ott döntöttem el, hogy akkor a kocsit fel sem veszem, ilyen időben nincs értelme. Először beültem egy kávéra, hogy csendesedjen a vihar, net híján meg SMS-ben kértem J-t, hogy nézzen rá Palma időjárás-helyzetére, mire számítsak: ott töltöm a napot a reptéren, vagy van esélyem látni valamit a szigetből.
Szerencsére mire megjött a pozitív válasz (du. napsütés várható!), addig csendesedett az eső, kisétáltam a buszhoz és egyre kevésbé esett. Az 1-es busz 2.50 EUR-ért visz be Palma-ra. A városba menet semmi különös nem volt, sőt, annyira nem láttam semmi érdekeset, hogy fel is merült bennem, mi ebben a szép?! Palma-n nem mentem a végállomásig, megláttam az El Corte Ingles-t és ott leszálltam; mivel még kicsit esett, nekem meg esernyőm nem volt, így még befutottam a Mekibe gyorsan, de már látszott, hogy kezd jobb idő lenni.
A C. Nuredduna-tól a C. Sindicat-on indultam be a szűk kis utcákba. Elsőre soha nem tör rám semmi érzés, kell egy kis idő, mire átveszem a ritmust, a hangulatot. A boltok semmi extra, sőt, kifejezetten olyan érzésem volt egyik-másik láttán, mintha a 70-es években járnánk. A karácsonyi díszek még kint lógtak a házak között.


Innen a Pl. Major-ra értem ki, nyáron biztosan nagyon hangulatos lehet, amikor tele van asztalokkal és kávézgató emberekkel.


A C. Jaume II-on folytattam a sétát, a cél a Katedrális volt. Először azonban Eglésia Santa Eulalia-nál lyukadtam ki.


A templomban kis pihenő, majd irány tovább a Városháza felé.



Tovább a Parlament felé:


És végül a Passeig Born -on értem ki, ami első látásra az egyik legszimpatikusabb hellyé avanzsálta magát a listámon (Palma-n):



Körbejártam a sétány felső északi részét, majd indultam a part felé, hogy végre lássam a Katedrálist.
Itt, ezen az úton szólított le egy német pár, hogy beszélek-e németül: mondom igen. Örültek. Mert hogy bajban vannak. Itt még gyorsan megkérdezte, hogy honnan jövök (gondolom az osztrák kiejtés miatt), aztán mikor mondtam mi a pálya, ujjongott a pasi, hogy Ő ezt rögtön tudta (?!). Elmesélték a problmát, hogy kirabolták őket, és szükségük lenne egy kis segítségre, amíg az utalás Németországból beérkezik az egyik bankba. Mondtam, hogy sajnálom, de nálam sincs pénz (ez még igaz is volt, 30 EUR kp-val indultam a 3 napra :-D ), kártyáról meg nem veszek ki pénzt, mert az iszonyú drága. Amúgy is itt már bekapcsolt a vészjelzőm, úgyhogy indultam is tovább, mire a pasi még próbálkozott, hogy szívesen odaadja a mobiltelefonját (gondolom nem almás volt :-D ).

Sokat nem gondolkoztam a dolgon, mert leértem a Katedrális oldalához, mindenesetre elhatároztam, hogy legközelebb ha kérdeznek, csak magyarul válaszolok, nem fogok tudni se németül, se angolul :-)




A gótikus stílusban, majdnem 400 éven át épülő Katedrális igazán impozáns látványt nyújt a sétány csücskéből.

A Katedrális és a Palau l'Almudaina közötti lépcsőn sétáltam fel - iszonyú erős szélben - és a kaput próbáltam volna éppen lefényképezni, de a muszlim palotát őrző hölgy katona folyamatosan elhessegetett, hogy egy bizonyos vonalat ne is próbáljak átlépni.





Az Almudaina muszlim palota
Amíg a Katedrálisban nézelődtem (belépő 6 EUR), megint esett az eső, de aztán mire kijöttem, el is állt. Alig jöttem ki és még fel sem ocsúdtam, mikor egy 50 körüli pasi rohant hozzám, hogy beszélek e németül - aminek Ő is nagyon örült :-D Most jön a rendőrségről, mondja nekem, kizsebelték, és szüksége lenne 23 EUR-ra - elmehetek a rendőrségre mondja Ő, ott igazolják Őt.... Na egyből rávágtam, hogy maga a második német, akit ma kizsebeltek itt Palma-n (zsebesek szigete?) - sajnos nem tudtam nem viccelődni. Furán nézett rám, mondtam, hogy sajnálom, de ma megyek is vissza, nincs pénzem - mire Ő: akkor én most nem is segítek?? Hát pechje volt velem :-)

Átsétáltam az Arab -fürdőhöz - a tábla mutatta az utat.


Ez a fürdő az egyetlen megmaradt építmény a muszlim építészet alkotásaiból Mallorcán:





Innen indultam elcsigázottan vissza arra, ahol leszálltam a buszról, közben megkérdeztem két német pasit (ezúttal én :-D) hogy hol találok egy olyan helyet, ahol végre WIFI is van; ott ebédeltem, bejelentkeztem a hazaiakhoz, majd kis beszélgetés után a napi "eseményekről" a pincérnővel meg a rendőrökkel folytattam utam az El Corte Inglés felé. Kis bevásárlás a gyerekeknek, mert ugye éppen nagy leértékelések voltak majd folytattam a sétát a Plaza de Espana felé. Itt beültem egy szimpatikus kis helyre, ahonnan már írtam pontosabban bejelentkeztem ezzel.

Kicsit élveztem még az esti forgatagot, sokkal nagyobb élet volt sötétedés után, majd 7 körül felszálltam az 1-es buszra és indultam a reptérre. Hamar kiértem, itt a C részen a Mekiben tudtam ingyen netezni, majd totál kimerült lábakkal beálltam a sorba (kb. 50-en voltunk végül összesen a gépen vissza Barcelona-ba).

Mit ne mondjak, ez a repülés sem sikerült sokkal kellemesebbre, de lehet, hogy a fáradtság is okozta és leesett az ingerküszöböm ;-)