2012. augusztus 26., vasárnap

Szertartás

Nálunk az alvási procedúrának mára kimondott szertartása lett.
Amíg Linda kicsi volt, úgy kb. 7 hónapos koráig, még nem volt nagyobb probléma, bár elég sok üvöltős estére emlékszem, és ezek még a kellemesebbek voltak.  Hajszálpontosan 7 hónapos korában ugyanis felállt és onnantól kezdve a kiságyban nem volt hajlandó megmaradni. Üvöltött torkaszakadtából és az esti vacsora általában a padlón landolt. Egy idő után meguntuk és kivettük a rácsosból, de az együttalvást sem bírtuk túl sokáig, mert Ő forgott mint a ringlispil és nem volt egy nyugodt éjszakánk. A következő lépcső a sátor volt úgy 8-9 hós korától, ezt egész sokáig szerette. Kaptunk egy hatalmas játszósátrat Amerikából, két oldalán ajtóval, betettünk egy szivacsot és abban aludt a macijával (akkoriban a maci alig volt kisebb Nála). Szerintem úgy kb. 2 éves múlhatott, akkor már be akartam szerezni végre egy normális ágyat, hogy abban is megtanuljon aludni, egyedül. De nálunk az alvás sosem ment könnyen, úgyhogy bár az ágy az bejött, de addig nem tudtam moccanni mellőle, míg el nem aludt. Ez nagyon fárasztó volt, mert este tudtam volna dolgozni, de hosszú perces fekvés után én sokszor hamarabb aludtam el, mint Ő, aztán meg már nem voltam képes munkára hangolódni. Ez így telt egészen Patrik születéséig. Patrik az első éjszakát leszámítva aztán Linda határozott kérésére Vele aludt egy szobában. Itt már okosabb voltam, mert a téli hónapokban hálózsákot kapott, esti olvasós meséhez szokott, nem voltam hajlandó újra az altatós-buliba esni, ezért mese, jóéjszakát puszi után jöttem ki a szobából. Linda akkor kapta meg az emeletes ágyat is, amit úgy terveztünk, hogy majd Patrik 2 éves kora után már azon fog aludni, alul. Patrik altatásával soha nem is volt semmi gond, ritkán kellett csak felkelni hozzá, elégedett volt a körérakott 6-7 cumival, hogy mindig legyen egy kéznél :-) Nem szoktattam egy bizonyos márkához és színhez, mert abból biztos botrány lett volna, ha elhagyjuk és nem kapok ugyanolyat. Bár Ő már 6 hónaposan felállt, a hálózsák miatt valahogy nem jutott eszébe, hogy a rácsosból kikéredzkedjen. Valamikor 20-22 hós korában azonban már megelégelte a rácsost, és amikor hálózsákostul együtt kiesett a kiságyból, akkor azt mondtam, hogy többet nem teszem bele, mert nem hiányzik a napi szintű kiesés, és ki tudja, egyszer mikor esik úgy, hogy valami komolyabb baja lesz. Persze a szabad ágyhoz hozzászokni nem volt egyszerű, hiszen élvezte, hogy onnan bármikor lemászhat és jött-ment kedvére elég sokáig. Aztán ez is beállt, ma már ritka, hogy kijönnek, tudják, hogy pisilésen kívül nem lehet kijönni jóéjtpuszi után.
Viszont, Linda ágyában a mai napig úgy kb. 30 plüssállat tölti éjszakáját (és nappalját), a méteres tigristől kezdve a pár centis elefántig mindenféle állat mindenféle méretben. Na, ettől kiborulok ám néha :-)
Először is, ezeket az állatokat minden este újra és újra el kell rendezgetni, mert nem mindegy, ki hol és milyen sorrendben alszik. Valamelyiket be is kell takarni. Az ágyneműcsere az egy külön procedúra, főleg, hogy Ő alszik felül. Én meg sose tudom, melyiknek hol a helye. Ezt a jó szokást mára Patrik is átvette, úgyhogy már Ő is közel 15 állatkát rendez sorba alváshoz.
Ma, amikor csak ketten vagyunk itthon - J elutazott Apuval, Linda barátnőnél alszik -, engedélyezve lett, hogy velem aludjon, de erre az állatkák elkezdtek átvándorolni az ágyunkba. A harmadik után azt mondtam, hogy több nem jöhet, de akkor még a negyedik és ötödik békás valamint Verdák Sally-je párna bekuncsorogta magát.
Linda a mai napig nem hajlandó egyetlen éjszakát sem egyedül tölteni a szobában, ha Patrik éjjel átcsoszog véletlenül (ez a ritkább), akkor Ő is megjelenik fél órán belül. Még este sem hajlandó először bemenni addig a szobába, amíg P nincs ott. Ezt mondjuk nem értem, de kiváncsi vagyok, hogy mikor jön elő a külön szoba igényével (mázli, hogy eddig hallani sem akart róla).
Mindent összeadva, a szobába vonulástól kezdve nálunk a teljes szertartás - amíg végre végleg kijövök a szobából - szerintem legalább 30 perc. Állatok elrendezése+esti szöveg külön-külön+jóéjt puszik+ Anya inni kérek + Anya én is inni kérek + Anya még valamit akarok mondani + Anya de még én is akarok valamit mondani+Anya kimehetek pisilni? + Anya nekem is pisilni kell+Anya hozzunk be egy pohár vizet +Anya nekem is hozzál be egy pohár vizet. Ilyenkor azért néha már a hajamat tépem, de leginkább azért, mert P nem csinálna ilyen műsort, de mivel ezt látja, ezért folyamatosan átveszi ezeket.
Állítólag én sem voltam egyszerű eset, lehet, hogy tőlem örökölte a gyerek? :-)

2 megjegyzés:

  1. Vajon van olyan család ahol tök normálisan maguktól elalszanak a gyerekek, mint a filmekben? Nálunk is örök harc volt/van az alvás körül. És sok sztori is ismerős, én is mindig előbb alszom el mint a gyerekek...

    VálaszTörlés
  2. Én nem ismerek :-) Vagyis igen, de csak a filmekben :-)

    VálaszTörlés