Jó fél éve készülünk már a mai óceánparti közös grillezésre. Csütörtökön megjöttek Tiborék, eljönnek Ancsáék, Erikáék Cádiz-ból, Krisztiék... ehhez képest, tegnap 21.35-kor Tibor a pizzagyúrás közben megkérdezi tőlem, hogy akkor ugye megvettük a húst? 2 másodperc lefagyás, hogy úristen mit értettem félre, nekiállunk tárgyalni, hogy ki mit mondott, aztán 2 perc után felocsúdás után elrohantunk Tündivel a Carrefour-ba, mondván 10 perc alatt odaérünk, lesz 10 percünk vásárolni :-D
Laci megjegyezte, hogy eljött az a pillanat, amikor a fontos dolgokat és a nem elfelejthetőeket végre az okoskába kéne írni, de mondtam, hogy arról szó sem lehet :-D (hazafele meg kivert a víz, mert Tündi telója megszólalt vízbugyogás formájában, hogy vizet kéne inni :-D ) Szóval nem és nem, nem fogok okostelóba pötyögni semmit; végül ez sem torkollt tragédiába, megvan a hús bepácolva, megvan a salira való - az emberben az utolsó előtti pillanatban meg bekapcsol a vészjelző ;-) A nap süt, kék az ég - tegnap esett - úgyhogy minden a kedvünk szerint alakul! :-)
:-) ügyes
VálaszTörlésNa azért a "Jézuskával" beszélünk, legalább egy határidő napló erejéig. :-)
VálaszTörlés