2013. május 14., kedd

Costa de la Luz 2.

Néhány hete valaki azt írta nekem, hogy a "világ végén" lakunk itt, Estepona alatt. Már a múltkor, amikor Torremolinosba menet beugrottam Marbella-ra egy fagyira, azon gondolkodtam vezetés közben, hogy mit "esznek" az emberek Marbellán  - nem vitatom az Óváros hangulatos utcáinak báját, és a parti sétány is szép - de nem az én világom és sokkal többe kerül minden, mint amennyit valójában ér (hangsúlyozom, nekem!). Tele van drága villákkal, meg régebben épült, magas házakkal, sok közülük stílus nélkül, egymás hegyén-hátán főleg a belvárosi részen - nagyjából ennyi. Persze tudom én, hogy itt a nevet kell megfizetni mindenben - a bérleti díjakban, a divatüzletekben, az éttermekben. 
Én igazából nagyon örülök, hogy itt lakunk és az óceán, a Costa de la Luz, csak egy ugrás. Valójában az egész szakasz még "Geheimtipp"-nek számít (nincs rá jó magyar szó; amolyan titkos tipp) és leginkább spanyolok járnak oda nyaralni, de azért lassan kezd népszerűbb lenni a német-angol-francia turisták között is. Magyarokkal ott viszont még nem nagyon találkoztunk. Szerintem, ha valaki az igazi Spanyolországot szeretné megismerni, akkor azt leginkább ezen a részen teheti meg. Tegnap sokat bóklásztunk Chipiona és Sanlúcar utcáin. Semmi luxus, többnyire alacsony, egyszintes házak, mégis sokkal vonzóbb, mint a tömegüdülőhelyek Malaga és Marbella között. Tarifától északra nincsenek sokemeletes szállodák, nagyjából  érintetlen a part, toronyszállodákat nem is találunk. Egy-két kivétel Novo Sanctri Petri, Cádiz alatt, a Playa Barrossa, de ott is úgy építették szállodák sokaságát, hogy illeszkedik a tájba, szellős, sok zölddel. Costa Ballena Rota felett szintén egy nagyon új urbanizáció, szerintem az első ház alig 10 éve épülhetett. A városkák, Rota, Chipiona, Sanlúcar - ízig-vérig spanyolosak erős arab beütéssel. Sanlúcar parti utcája, pontosabban a második sor, tele van gyönyörű, arab stílusban épült villákkal.
Sanlúcar a 3. legismertebb sherry-előállító város Jerez és El Puerto de Santa Maria után. A homokos tengerparton minden év augusztusában rendezik meg a tengerparti lóversenyt - a Rio Guadalquivir torkolatától indul a tengerparton 1500 és 1800m-es távon. Ez az egyik legrégebb óta megtartott lóverseny  Spanyolországban és Európában. A Rio Guadalquivir torkolatának part menti részén tele van éttermekkel - a városban fontos szerepet játszik a halászat. A Donana Nemzeti Park területére át lehet menni hajóval/ladikkal (nem is tudom minek nevezzem :-) a képen látható járművet) és onnan dzsippel lehet továbbmenni. Egyedülálló növény- és állatvilága miatt az UNESCO Világörökség része 1994 óta, több veszélyeztett faj is megtalálható a parkban. 
Remélhetőleg hamarosan ide is eljutunk, bár szerintem a nyári hónapok kerülendőek - a tegnapi tapasztalatom alapján kb. 15 fokkal volt melegebb, mint itt a Földközi-tenger partján. De a lóversenyre benevezünk ;-)




2 megjegyzés:

  1. Jó, hogy bemutatod ezeket a helyeket, mert nekem tetszenek és éppen meséltem a páromnak is róluk, hogy ha éppen nincs következő nyaralási ötletünk, akkor ide kell mennünk. :-) (válaszoltam az én blogomban is, szerintem, nem nézted: este 11 után nem adtak alkoholt a kisboltokban). :-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Az óceánpart a mindenem :-) Valami egészen elképesztő, és mivel én nem szeretem a tömegturistás helyeket, nagyon bejön a természetességével és az érintetlenségével. Ezt tényleg látnotok kell és persze tudok súgni is, mert már ott is ismerjük szinte az összes partszakaszt Sanlúcar-ig :-)

      Törlés