Okoska

Bár már mindenki "okos"telefonnal járkál, én a mai napig hősiesen ellenálltam - bár még azt sem mondom, hogy nagy volt a kísértés, mert nem volt. Mivel a laptop így is a jobbkezem és épp eleget ülök a gép előtt, így nem akartam, hogy még egy kis tenyérnyi vackon is netezzek, ha éppen van rá lehetőség, a fotózáshoz nekem ez nem opció, a GPS szintén nem vonzott - akkor meg minek?
Általában jóban vagyok minden műszaki cikkel, a számítógéppel kapcsolatos majdnem minden problémát tudok orvosolni; nem okoz problémát kis autóból nagyba ülni vagy éppen fordítva, mert pillanatok alatt átállok; még a csöpögő konyhai szifonnal is elbánok, de adott esetben a kocsi kerekét is le tudnám cserélni - de bevallom, ez a kis hülye okostelefon bizony kifogott rajtam rendesen. G ugyanis addig fűzött, hogy ez "sokkal jobb", hogy bármiről azonnal értesüljek, hogy kaptam egy "céges" telót - és bizony nosztalgiából újra meg újra visszarakom a SIM kártyát az én jó öreg imádott Nokiámba. Először is, hiába volt minden telefonszám a SIM-en, okoska nem látta, és bár magyar nyelvre van állítva, semmi ilyen lehetőséget nem találtam. Végül valamilyen szinten úgy egy hét után orvosoltam a problémát, és a Kedvencekbe behúztam a gyakran hívott telefonszámokat, de ez nem ugyanaz. Az első csengetéskor hiába nyomtam a képernyőn a zöld telefont, nem csinált semmit - aztán persze rájöttem, hogy el kell húzni (tiszta agyrém :-) ). Igen ám, de ha túl sokáig cseng, mert én éppen tök máshol vagyok, akkor már csak opciókat kínál fel a csengetés mellett, hogy "Elutasítás üzenetben" - "Most éppen vezetek, hívjon később" - " Most nem érek rá" stb. stb.
SMS-t írni nekem egy ilyenen több mint kínszenvedés, mert a régi Nokia-kon pont megfelelő méretűek voltak a billentyűk ahhoz, hogy sürgős esetben akár vezetés közben vakon is írhasson az ember. De ezen?? Ki kell guvasztani a szemem, hogy lássak valamit, pedig jó a szemem. A netezést is próbáltam, de semmi élvezeteset nem találtam benne. A játékok sosem érdekeltek, úgyhogy emiatt is mínuszpont okoskának.
A GPS-hez meg kéne adnom a helyemet, amire nem vagyok hajlandó. Meg amúgy is, én azon a véleményen vagyok, hogy ezek a ketyerék teljesen leszoktatnak a gondolkodásról, és bár nekem is van a kocsiban egy rádiós navi, de itt sosem használom. Ha nem egy nagyváros belső kerületi utcájába kell mennem pontos, adott címre, akkor egyszerűen nem vagyok hajlandó beprogramozni. Egyrészt szeretem megnézni a googlen-n, a street view-n - sétálva - hogy kb. hogy kell odajutni, ahova készülök, megjegyzem, hogy milyen épület, benzinkút, bármi van a sarkon és ez teljesen jól működik, gyakorlatilag sosem tévedek el - 200m kerülőtől meg nem megyek a falnak. Néhányan annyira hozzászoknak az ilyenek használatához, hogy sokadszorra sem találnak el fejből ugyanarra a címre, ahol már előzőleg ötször jártak. Nonszensz :-)
A múlt héten érkező német vendégeim például pont a navigációval tévedtek el, holott a lelkükre kötöttem, hogy NE kapcsolják be, mert a fizetős pályára fogja őket vinni - persze nem hallgattak ám rám, így aztán éjjel 1/2 2-kor érkeztek meg - Malaga repterétől potom 4 órát vett igénybe így az amúgy egyórás(!) út. Teljesen jó leírást adtam - mások idetaláltak! - a főúttól 100m-re lakunk, tényleg nem egy nagy wasistdas idetalálni.
Vissza okoskához: két hét után - bár hitegetnek, hogy meg fogom szokni - határozottan a nem mellett szavazok. A gyerekek persze jobban kezelik a tabletet, meg a telót, de csak a játékok miatt, úgyhogy ha valakinek csak telefonálni-sms-re kell, azt én határozottan lebeszélem egy érintős kütyüről. Öcsém járt úgy, hogy többször lefagyott az okoskája, mígnem dühében megtaposta néhányszor, na azóta működik hibátlanul. És senki nem akarja ellopni tőle :-D
Ez is csak egy újabb divatcucc a sok közül - és én amúgy sem vagyok a mai fogyasztói társadalom gyöngye ;-)