2012. május 14., hétfő

Nyomozunk

Szerda éjjel érkeztünk, csütörtökön még semmit sem tudtunk a kiscicákról, pénteken pedig Kormi idetelepítette őket. Nagyon édesek, néhány képet is csináltak a gyerekek, az egyik tiszta anyja, a másik tiszta apja :-D (csak gyanítjuk, ki lehet az apa).

Ketten a dobozban

Ő lett Manka, a másik a Tigris :-)


Először nagyon fújtattak, látszott, hogy félnek, de aztán óvatosan úgy fogtam őket, hogy lehessen simogatni, lássák, hogy nem kell félni tőlünk, igy aztán másnapra már könnyen kezelhetők voltak. Éjjel a terasz alatti bokorban aludtak.
Szombat éjjel azonban arra ébredtem, hogy óriási haddelhad zajlik kint és bár nem volt lelkierőm felkelni, sejteni lehetett, hogy macskák (vagy más állatok?) háborúznak. Tegnap már csak Kormi volt itt a házunk táján és ő is enyhén lesántulva, nem is nagyon mozdult mellőlünk. Látszott, szenved szegény, a kiscicákról pedig semmi jel....Kormi este is itt maradt és beköltözött a gyerekek által készitett "macskakuckóba", láthatóan jól érzi magát, én viszont már nagyon nem tudtam aludni éjjel, mert izgatott, hogy vajon mi lehet a picikkel. Próbáltam reggel megnézni Kormi cicijein, hogy látszik-e esetleg hogy még szopiznak és akkor tudom, hogy minden ok, de sajnos én ezt nem tudtam megállapítani :-( Ma reggel gyorsan összeszedtük magunkat és módszeresen körbejártuk a telepet, bekukucskálva a nagyobb bokrok alá hátha, de semmi. Egy helyen hallottam nyávogást, de Linda szerint az egy másik macska volt. Úgyhogy sajnos nincs más, mint kivárni, hogy megint maguktól előjönnek és reménykedni, hogy nem valami egyéb állat vitte el őket. Mögöttünk ugyanis egy nagyobb erdős terület van, nem tudom, hogy élnek e esetleg akár rókák vagy bármilyen más állat, ami képes elragadni két kiscicát.
Az egyetlen pozitívum a a macskatörténetben, hogy láthatóan sikerült megszabadulnom egy újabb "korláttól", ez pedig a tartózkodás az állatoktól. Messziről nagyon szerettem őket, korábban volt cicám is, de aztán az idő haladtával meg egy korábbi munkámból kifolyólag "higiéniai" okokra hivatkozva nem nagyon nyúltam hozzájuk és ha mégis, egyből rohantam a csaphoz ötször meleg vizben szappannal kezet mosni és persze a gyerekeket is erre treníroztam folyamatosan :-)  Most azonban szerencsére fordulat állt be - talán nem véletlen, hogy kaptuk Kormit? :-)

2 megjegyzés:

  1. Remélem nem történt velük semmi baj!Drukkolok értük!

    VálaszTörlés
  2. Utánaolvasgattam, hogy mi lehet, és még az is lehetséges ok az eltűnésre, hogy vannak anyamacskák, akik esetleg nem tudták megszülni a kiscicájukat, vagy elpusztultak, hogy ilyenkor elmennek és "lopnak" egy kölyköt :-( Egész nap itt van Kormi, itt érzi magát biztonságban, néha keservesen nyávog. Sajnos a remény egyre csökken :-(

    VálaszTörlés