2012. május 11., péntek

Válság?

Már szerda este, mikor visszaértünk, furcsa érzésem volt, hogy nagy a csend és kihalt minden. Nos, úgy tűnik nem tévedtem sokat, ma elmentem az autószerelőhöz egy gyors vizitre, és mondják, hogy bár ők nem érzékelik, hiszen alapvetően nem a turisták autóit javitják, de az éttermek és az Arenal rész (homokos strand és a sétány az éttermekkel) gyakorlatilag üres. A hosszú május 1-i hétvégén állítólag fél Madrid levonult, és a strand maga tele volt, az éttermek azonban kongtak az ürességtől. Délután beugrottunk Ilihez is a Miramarba, Ő is azt mondja, hogy sajnos Húsvét óta semmi forgalom, legalábbis a tavalyihoz képest, pedig a január-február jól indult. Én is úgy éreztem, hogy mintha több embert láttam volna mielőtt lementünk Andalúziába - jól láttam. Nem tudjuk, hogy ennek a válság az oka, vagy más, mivel itt a válságról bármilyen hihetetlen, de nem sok szó esik. Kriszti is azt mondja, hogy itt nem csöpög a csapból és nem ontják az újságok se, gyakorlatilag nem foglalkoznak vele. Valaki úgy látja, hogy nincs is válság, egyszerűen az emberek félelemből nem költenek semmit, csak igy éppen minden beáll. Mert állítólag van pénzük ám a spanyoloknak, csak a fogukat húzzák, amikor mondjuk az autószerelőnél ajánlatot kérnek egy SOS javításra, sokallják, miközben szükségtelenül túl sok extrával felszerelt autókkal járnak, meg szinte új autókat dobnak ki a kukába -> kerülnek a roncstelepre.
Mindenesetre múltkor az egyik magyar hírportálon is volt egy felhívás Spanyolországban élő magyarok felé, hogy írjuk le, mi hogyan érzékeljük a válságot. Nos, én személy szerint sehogy :-) A nap többnyire süt, az emberek nem morcosak, nem kedvetlenek. És így egész más megélni a válságot :-)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése