Büntiben

Tegnap fogadóórán jártam, ezúttal Linda szigorú tanítónőjénél. Tolmácsnak ezúttal Victor jött, aki már korábban is segített és aki angoltanár lévén nem tud bizony eléggé nyögi az angolt, külön figyeltem ;-) Mindenesetre amúgy teljesen korrekt meg szimpi, de mondjuk egy tanár ne cserélje fel folyton a she/he-t, ha a lányomról beszél :-D A tanítónő elmondta, hogy Linda teljesen rendben van, igyekszik, de persze nem sokat ért még, úgyhogy ez az év alapvetően a nyelvtanulásról fog szólni neki, nem pedig a tananyag elsajátításáról. Megjegyezte ugyan, hogy matekban lemaradása van, de elmagyaráztam, hogy otthon még csak negyediket kezdett, itt meg rögtön 5.-be ment, tehát logikus, hogy ha egy év kimaradt, akkor valami hiányzik. Rákérdeztem az értékelésre is, hiszen lassan aktuális lesz az is, szeretnék felkészülni rá (pontosabban a gyereket felkészíteni). Itt 10-ig van osztályzás, 5 alatt nem felelt meg (mondjuk nem értem, hogy az 1 és 4 között pl. mi a különbség, ha egyik sem felel meg?! Elmondták, hogy Linda majd nagyjából mindenből elégtelent kap, viszont a mérvadó számára a Pilivel töltött spanyolórák lesznek, amire szintén kap értékelést, tehát csak azt kell majd néznünk. Mondjuk emiatt eddig sem izgattam magam, próbáltam elmagyarázni Neki, hogy ez most csak ilyen "potyaév" és nem számít hanyas a matek, meg a többi, hát remélem nem lesz csalódás neki...lévén, hogy Mo.-on eddig nem volt számos értékelése, amit lényegesen jobbnak tartok.
Ehhez képest ma Linda elég elkeseredetten jött ki, mondván, valami matekházi nem volt kész és ezért a szünetben egy másik, angol kislánnyal együtt a falhoz állították negyed órára (????!!!!). Végül is ahhoz értenek, hogy utáltassák meg a gyerekkel a tanulást. Aztán még hozzám is odajött a tanárnő, hogy nem csinálta meg a matekot ejnye-bejnye, na mondom jól van, nem dől össze a világ :-) Annyi történt, hogy nem tudta mi a házi feladat, mert nem volt egyértelmű; ráadásul tizenakárhány jegyű számok szorzása meg ilyenek vannak, amiket még nem is tanult, gyakorlatilag én sem tudom ránézésre kimondani, hogy az most mennyi....Mindegy, majd  a számológép megoldja aztán jóccakát, megvigasztaltam (a magam módján), hogy ez van,  ezen túl kell lépni, nem foglalkozunk vele különösebben (hogy én mennyi leckét nem írtam meg anno azt is elárultam, bár nem kellett volna :-D ). A másik problémát pedig az okozta, hogy a tollbamondáson sem tudott mindent leírni, és a tanítónő rosszallóan nézett, hogy nem írt le mindent. Mondtam, hogy semmi baj, legközelebb majd mi diktálunk a tanárnőnek magyarul, próbálja meg leírni azt :-D
Az életet nem szabad túl komolyan venni, mondom én....