Szálloda-kritika

Régebben volt egy sorozat az egyik német adón, ahol egy nő utazott szállodáról-szállodára inkognitóban és tesztelte a tisztaságot, a személyzet hozzáállását, meg mindent, ami fontos lehet egy vendégnek. Imádtam azt a sorozatot, és bizony még a jó, 4* szállodákban is rengeteg kivetnivalót talált, igaz, elég alaposan, olykor nagyítóval ment végig a bútorokon, csempéken. Vicces volt, egyben elszomorító is. Akkor nagyon megtetszett ez, gondoltam, fel is csapok hotelszoba-tesztelőnek :-)
Kedden egy torremolinos-i szállodában, a Royal Al-Andalus-ban szálltunk meg. Először nem ezt akartam, hanem ahol voltunk Anyuval, a Royal Costa-ban, de a képek alapján a gyerekek a másikra szavaztak. Persze a képek mindenhol szépek, a valóság meg ugye....
A hotel a Carihuela parttól úgy 100m-re, a második soron található, kicsit a domboldalon. A kert nagyon szép, gondozott. Az mondjuk az első pillanatban lejön, hogy a hotel minimum 30 éves (szerintem). Olyan szocis-feelinggel :-) A szoba nagy, 2x2 ágyas, a padlószőnyeget utálom, így az nekem nagyon gáz, ráadásul pecsétes. Abba nem is gondolok bele, hogy mennyi atka gyűlik össze ennyi év alatt. A fürdőszoba márvány, de a kádnál lévő üveg lengőajtó, hogy kerüljön a padlóra az összes víz, a hajlatoknál erősen penészes - ez a legrosszabb, számomra egy ilyen elfogadhatatlan. A WC-ülőke kicsi a vécére. A törülközőknek erős fertőtlenítő szaga van, ezt sem szeretem sehol.
Az ágyak a legegyszerűbb vaskeret, rajta a matraccal - majdnem mindenhol ilyen ágy van, amúgy kényelmes volt és nem nyikorog, mint nálunk itt a lakásban. A tévé síkképernyős - érdekes, erre mindenhol futja, igaz, elhiszem, hogy a vendégek 90%-ának ez fontosabb, mint az alapos takarítás. Na én a kivétel vagyok :-)
Vacsora. Első ránézésre nagy a választék, második ránézésre viszont egyből lejön, hogy bár a választék nagy, azonban erősen spórolnak a kaján. A rántott brokkoli 70%-a panír; a kocka-krumpli ami olajsült, ki van száradva. Spagetti, paradicsomszósszal. Sült hal, de az egyik szelet iszonyú a sós, a másikon semmi. A legjobb a gyümölcsös paella - datolyával, aszalt szilvával és mazsolával. Zöldségételek, de alapvetően paprikával van tele. A saláták oké, bár egy-két salátán látszik, hogy a reggelire el nem fogyott felvágottat keverik hozzá. Hideg vacsora is van, de a legolcsóbb felvágottakkal, ami húst nem sokat látott.
Desszert: mindenféle felcsicsázott krémek kis tálkában, iszonyú édes - rózsaszín, fehér, drapp, nem lehet tudni milyen izű. Egyféle süti, az nem volt rossz, de rettentő sok a cukor benne. Ananász - ez oké.
Az sem elhanyagolható tényező, hogy elő- és utószezonban a szálloda közönsége úgy 99%-ban 70 év felett van, a spanyol nyugdíjasok előszeretettel utazgatnak állítólag filléres árakon tudnak így üdülni. Nekik meg ez biztos jó :-) Mindenesetre egy este és egy reggel erejéig látványosan javítottunk a szállodavendégek életkor-átlagán.
Reggeli. szintén az jött le, hogy mindenből a legolcsóbbat választják. Legolcsóbb felvágottak, legolcsóbb sajt, kis adag lekvárok amik nem láttak gyümölcsöt, pékáru bár többféle, de zömében ez a zacskós kenyér amit soha nem eszem, allergiásoknak meg semmi. Friss baquette itt nem volt, ez meglepő. Meleg ételek: churros előrefagyasztott kisütve olajban, csak olajíze volt, tészta mintha nem is lett volna benne, palacsinta kiszáradva, sült paradicsom oké, de hát ahhoz nem kellett sok fantázia..... a rántotta szerintem sehol nem tojásból készül, mert az enyém sosem ilyen ízű :-) Aprósütik vagy hatféle, szénhidrátbombának jó. Kávé automatából, ez oké, a gyümölcslék ihatatlan kategória - édes lötty, a zumo de naranja, amire azt hinné az ember, hogy friss narancslé - hát az sem az.
Kajaügyben ez a 4* azért messze nem ugyanaz, mint mondjuk egy Marriott 4*, ahol azért tényleg nem lehet panaszkodni - lazactól kezdve  a frissen készült omlettig elképesztő bőséges a választék. Ott látszik, hogy törekszenek az ételek minőségére, itt meg az olcsóságra.
Jelzem, teljesen megfelelt 1 napra minden, nem maradtunk éhesek, de mondjuk ha itt kéne töltenem egy hetet, akkor bizony lehet, hogy a szakács fejére önteném ezeket a fantáziátlan kompozíciókat.
A bejegyzés pedig nem arról akar szólni, hogy én mindennel elégedetlen vagyok, mert nem igaz, inkább csak annyi, hogy nem mind arany, ami fénylik ;-)