Persze ahol két gyerek van, ott acsarkodás is van meg vita, úgyhogy amikor ezt meguntam ma délelőtt, úgy döntöttem, hogy kell egy kis mozgás is, menjünk fel Casares-be. Sikerült ugyan elhúzni az időt, de még gyorsan megcsináltam az ebédet, meg a gyerekek gyümölcsözni akartak, így csak fél 1 körül értünk fel, éppen ebédidőben.
Ahogy már írtam régebben, én imádom az ilyen kis falvakat, Franciaországban is lelkesen jártuk végig a szebbnél szebb, "mintha megállt volna az idő" helyeket. Bár lehet, hogy a képek alapján egy idő után egyformának tűnnek, de a feeling mindenhol más és igenis jelentős különbségek vannak.
Mi az MA8300-as úton érkeztünk Casaresbe. Ebben a faluban született Blas Infante, spanyol politikus, akit "Andalúzia atyjának" is neveznek itt.
Rögtön a falu szélén található az óvoda és az iskola illetve a Pueblo Vasari - egy kis urbanizáció, nagyon hangulatos bár kihalt utcája, de szédületes kilátással az utca aljából.
 |
| Pueblo Vasari - Casares |
 |
Pueblo Vasari - Casares
|
 |
| Casares az arab várral |
 |
| Szűk kis utcák |
 |
| Casares főtere |
 |
| A Pueblo Vasari Casares várából |
 |
| A legfontosabb - a bár |
Mivel délidőben-ebédidőben sétáltunk végig a kis szűk utcákon és az emberek nyitott ajtók-ablakok mellett élik életüket, így kuktasistergést és a sült krumpli sercegését hallgathattuk/láthattuk, jó éhesek is lettünk elég hamar az illatoknak köszönhetően :-) Turista nem volt amúgy sok a faluban, néhányan sörözgettek csak a téren az egyetlen bárban.
A környék tele van amúgy hasonló kis hangulatos falvakkal, majdnem mindegyik csúcsán kisebb-nagyobb várral, van néhány megtekintésre érdemes víztározó illetve a Nemzeti Park közvetlen közelünkben, mely egy érdekes barlangot is rejt. Azt hiszem, unatkozni nem fogunk :-)
Szép kis hely és nagyon érdekes építészeti stílus (alulról a harmadik kép). üdv :-)
VálaszTörlés