2012. június 7., csütörtök

Jelbeszéd

Tegnap délután jó egy órával korábban mentünk le medencézni a megszokottnál. Még egész sokan voltak, de a gyerekmedence üres volt, gyerekek szokásos módon zacskóból a vízbe öntötték a labdákat, hajókat, vizipisztolyokat. A nagy medencéből egy 6-7 év körüli kisfiú rögtön elkezdett kacsintgatni a rengeteg játék láttán, úgyhogy pár perc múlva át is jött az enyémekhez játszani, elkezdte dobálni a labdát. Linda nem vette először a lapot, nógatni kellett, hogy nosza, dobja vissza, de aztán hamar belejöttek. Aztán jött a fiú, segítsek megtölteni a vizipisztolyt, lövöldöztek egy sort, akkor megkérdeztem tőle, hogy beszél-e esetleg angolul, de nem. Úgyhogy gondolom vette a lapot, hogy mi meg sajnos spanyolul nem, de innentől kezdve elkezdett mutogatással beszélni Lindával és nem tudom hogy csinálták a gyerekek, de rögtön mindent értettek egymásból :-) Persze dumált is a fiú folyamatosan, Linda meg kérdezte, hogy mit mond, de mondtam, hogy sajna én ugyanúgy nem értem, mint Ő. Aztán a kisfiú rávette Lindát, hogy spricceljék le az anyukáját, aki a parton napozott és egyáltalán nem volt lelkes (pedig tök jó meleg volt a víz). Annyira jól belejöttek, hogy átmentek a mélybe is (Linda tavaly megtanult úszni, mert egy éven át jártak a sulival, de igazából még én sem láttam, hogy tényleg jól megy neki). A fiú a végén haza se akart menni, mire az anyja begurult, és otthagyta a cuccait, kiadva az ukászt, hogy mit csináljon :-) Patrik érdekes volt, mindíg elismételte a spanyol szavakat, amit a fiú mondott.
Gyakorlatilag ez volt az első kalandunk spanyol gyerekkel, remélem folytatódik, ma is biztos jönnek fürdeni :-) Jó, hogy minden a végére jön össze :-(

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése