2012. június 14., csütörtök

A legrosszabb pillanat

Ma végre elhatároztam, hogy feltöltöm a weboldalt élesbe amit csináltam, megrendeltem a tárhelyet, mert csak a gépen csináltam mostanáig; megkaptam hipp-hopp az elérhetőséget, minden nagyon buli, ment volna minden mint a karikacsapás....HA ma nem döntöttek volna úgy a gyerekek, hogy ebben a rendkivül fontos stádiumban kizárólag engem fognak nyúzni egész nap, visítani, nyávogni, veszekedni, rajtam tornázni és pont akkor amikor ezerrel koncentrálok, hogy ne szúrjak el semmit, akkor kell megbeszélni, hogy milyen ajándékokat szeretnének Karácsonyra, meg milyen nagyfejűt?! Aztán már egy idő után azt mondom kiabálom, hogy csak most egy kicsit hagyjatok békén és nyúzzátok az Apátokat is egyszer, miért mindig engem kell?? Mert én olyan jó vagyok, mondják Ők...na most erre mit lehet mondani? :-)
Persze sokszor tudok sokfelé figyelni, de ez most pont nem olyan, és folyamatosan néznem kell mindenféle angol nyelvű youtube videót, ahol tényleg frankón mondják, hogy mit hogy kell csinálni, mert én abszolút vizuális vagyok és így állandóan le kell állítani, megszakítani, interrupt....
Na de most élvezem a magányt egy óráig, míg medencéznek :-)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése