2012. november 1., csütörtök

Halloween Mijas-ban

Linda jó két hete kitalálta, hogy márpedig Ő idén halloween-ezni fog, készítenek jelmezt, beöltöznek, és mennek cukorkáért. Kicsit csodálkoztam a dolgon, mert rá nem jellemző, hogy csak úgy vadidegenekhez képes becsöngetni, meg amúgy sem ismerünk itt túl sok embert. A szomszédra gondolt először, de mondtam, hogy aki az erkélyre akasztott 3 cm-es pöcök miatt beszól, ahhoz talán nem kéne menni :-)
Mindenesetre a héten elkezdték készíteni Jankával a jelmezeket, maszkokat, kitalálták, mibe öltöznek és a legjobb az volt, hogy nem kellett vennünk semmit, mert mindent megoldottak házilag. Hétfőn meg már egyeztettünk Krisztivel, hogy átmegyünk Mijas-ba, a fiúk mennek "házalni", akkor a mi négyünk is csatlakozhat. Juditék tegnap azonban a szakadó eső miatt nem tudtak átmenni Tanger-ba, ezért ma reggel indultak útnak és a +2 gyerek itt maradt velem - tehát pont ma 4gyerekes anyukává avanzsáltam magam :-)
3 után sikerült elindulnunk és először muszáj volt még vásárolni is menni a Canada-ba, ami ugye jó nagy. Persze elkerülhetetlen, hogy 4 gyerekkel az ember elég nagy feltűnést kelt, némelyek sajnálkozó, némelyek elismerő pillantása elég egyértelmű volt. A két kicsi húzta a kerekes kocsit, és igazságosan kellett elosztani a cuccokat, nehogy az egyiknek több legyen, mint a másiknak. Ez nálunk Linda és Patrikkal is állandó csata, és számolják, kinek hány darab van a kocsijában. A lányok vették le a polcról a cuccokat, ők pakoltak, nekem végül is nagyon jó dolgom volt. Pénztártól távozva mindenki kapott egy-egy cipelnivalót is, lázongás sem volt.
Mijasba 5 után értünk, addig a fiúk is kijöttek a suliból. Az utcákon már láttunk több csontvázat, halálfejet, ördögöt, boszorkányt, úgyhogy a gyerekek is átöltöztek, hogy mire besötétedik, kezdődjék a móka. Noel zombi lett, hátában baltával és kilógó belekkel; Keve csontváz, kifestett arccal hozzá, Patrik szellem, Gergő gyilkos bálna. Amikor Kriszti férje is hazajött, a csapat elindult Mijas utcáin. Persze sok gyerekkel találkoztunk, mindenki be volt öltözve, sőt, még a felnőttek is! Ilyenkor becsöngetnek, kopogtatnak az ajtókon és cukorkát, kis édességeket kapnak. Van persze elutasítás is, de nem is csodálom, amikor több órán át folyamatosan becsönget sorba mindenki, biztos én sem lennék túl lelkes :-) De voltak akik nagyon élvezték, és egy csomó cukorkát szórtak a gyerekek zacskóiba. A gyerekek amúgy nagyon-nagyon élvezték, egyrészt Magyarországon ilyen nincs (még), másrészt az, hogy kapnak valamit, már eleve pozitívum. Bár az enyémek tudják, hogy cukrot nem eszünk és ebből nincs is semmi probléma, maga a gyűjtés ténye is ugyanolyan örömet okoz. Miután körbejártunk néhány utcát és kellően elfáradtak, a kocsiban élvezettel mutogatták egymásnak a szerzeményüket, számolgattak, cserélgettek és megállapították, hogy sokkal többet kaptak, mint amire számítottak. Gergő végül úgy zárta a napot a kocsiban, hogy "nagyon jó volt ez a nap a Halloween-nel", majd ezután mind a négy gyerek bealudt a kocsiban. Kicsit bajban voltam, hogy fogok egyedül négy gyereket becipelni, de szerencsére Juditék is pont abban a pillanatban futottak be és persze a két lány meg Gergő egyből fel is ébredtek és egymás szavába vágva próbálták elmesélni élményeiket. Még osztogatták jobbra-balra a szerzeményüket, aztán beájultak az ágyba :-)







Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése